Pacsér a telecskai dombok északi lankáin, a helyiek által, Krivajának nevezett folyócska partján terül el. A helység Bajmok és Moravica között, Szabadkától dél-nyugatra , található. Tengerszint feletti magassága 103-112m.

Régi képek Pacsérról

Pacsérnak a múltban több elnevezése is volt, ezek közül is az első a PACHER, mellyel 1409-ben találkozunk, csak valamivel később kapta a PACHYR , majd végül a PACSÉR nevet.

1462 február 16-án Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozza a környező falvakkal együtt.

1541-től a török birodalom rabló hadjáratai teljesen leigázzák Pacsért.

1580-tól úgy emlegetik mint 16 adófizetős települést.

1680-1726-ig a falu teljesen kihal.

1726-tól a pacséri puszta a zombori határőrök tulajdonában volt. Először a pásztor családok, akik itt szerettek volna letelepedni, csak kunyhókat, majd később házakat is építettek. A zombori városi vezetőség támogatta azokat akik le akartak telepedni Pacséron, abban az időben a városi kamara legnagyobb pusztasága volt a pacséri.

Szervezett telepítés intenzívebb lett 1783-tól, 1786-ban pedig főleg magyarországi magyarok telepednek le a református Kisújszállásról.

A gazdaság fejlődésében nagy szerepet játszott a Szabadka - Vinkovci vasútvonal megépítése 1869-ben, ami a pacséri határ nyugati részén keresztül vezetett, majd 1895-ben a Bajmok - Moravica közlekedési útvonal kiépítése amely a falu közepén megy át és végül a Szabadka - Cservenka - Hódság vasútvonal kiépítése 1908-ban ami a falu keleti részét érintette.

Pacsér valóságos vasúti csomópontnak számított a dinamikusan fejlődő éveiben. Az iparos műhelyei mellett, amelyek külföldre is szállítottak, a faluban malom működött, két szóda víz gyáros, két szövetkezet amelyek tejfelvásárlással foglalkoztak, alkoholgyár ami egészen Budapestre és Bécsbe.

A XX. század elején beállított állapotok nem változtak egészen a II. világháború végéig, amikor megindult a gazdasági fejlődés. Először egy téglagyár épült ki, majd egy kelmefestő üzem, hordógyár, seprűgyár, építő vállalat 400 munkással, földműves szövetkezet és terményfeldolgozó.

Pacséron volt még egy benzinkút és több iparos műhely: pékek, borbélyok, fodrászok, hentesek, asztalosok, kovácsok, papucsosok, szabók, stb.A legnagyobb szerencsétlenségére, a falu lakóinak akaratán kívül az utóbbi 20 - 30 évben a gyárak és üzemek javát beszüntették, de még az iparosok is becsuktak.

A valamikori 5000 lakosból manapság már csak 2623  maradt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint.